Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna

     A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték.
     Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár van ? melyet, egy Szent Rókust ábrázoló kép alkot. A kápolna belső északi falán egy naiv festő falfestményen ábrázolta a járvány eseményeit ? az áldozatok temetését. A 20. század végén az eredeti fekete - fehér - szürke, gyászos hangulatot árasztó képet érzéketlenül rikító színekkel újították fel.

Szent Rókus a kápolna védőszentje

     Szent Rókus Horvátország, az orvosok, sebészek, patikusok, kőfaragók, pestisben, kolerában és más ragályos betegségekben szenvedő patrónusa. Franciaországban született Montpellier városában, 1295-ben. szülei gazdag polgárok voltak, de Rókus már fiatalon szétosztotta vagyonát és ferencrendi szerzetes lett. Gyalog elindult Itáliába. Piacenzában és Cesenában pestises betegeket ápolt. Ő maga is megbetegedett. Egy kutya hordta neki az élelmet és nyalogatta a sebeit, míg meg nem gyógyult. Ezután visszatért szülővárosába, ahol nem ismerték fel és kémnek nézték. Börtönbe került, ahol 1327-ben elhunyt. Csak halála után ismerték fel. Tisztelete hamar elterjedt. Különösen járványok idején fohászkodtak hozzá.
     A l5. század elején velencei katonák elrabolták az ereklyéit és Velencében a tiszteletére emelt San Rocco templomban helyezték el. 1685-ig folyt a vita az ereklyék tulajdonáért. Ekkor a két város megosztozott az ereklyéken. Mivel Horvátországnak már korábban védőszentje lett Szent Rókus, feltételezhető hogy Szepsibe a környezőfalvakba telepített horvátok révén jutott el a tisztelete.