Sajnálhatják, akik elmulasztották...
2026. július 11-én, szombaton 18.00 órakor Németh Imre művészeti vezető szervezésében és rendezésében a Gaudium régizenei együttes emlékhangversenyére került sor a szepsi római katolikus templomban. Az apropó a mohácsi vész 500. és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója volt.
A Gaudium Régizenei Együttes célja a régi korok zenéjének fölelevenítése és népszerűsítése. Repertoárjának nagy részét a felvidéki 16–18. századi kéziratos forrásokból és népzenei gyűjtésekből meríti. Ezidáig közel ezer hangversenyt adott idehaza és külföldön, Szlovákiától Kanadáig. Nyolc lemezük jelent meg. Felvételeiket a Szlovák Rádió és Televízió, illetve a Magyar Rádió és Televízió archívuma is őrzi.
A lelkes közönség visszajelzése szerint, sajnálhatják mindazok, akik elmulasztották a részvételt.
Az idén a támogatások elmaradása miatt a Csemadok Mécs László Szabadegyeteme nem a jászói kempingben valósul meg, hanem egy nyári rendezvénysorozat formájában önerős megoldásokkal. A tervezett templomi koncert sem Jászón, hanem Szepsiben valósult meg a somorjai Gaudium régizenei együttes közreműködésével, akik már többször is jártak vidékünkön Németh Imre zenész és énekes vezetése alatt. Az elmúlt négy évtizedben mintegy ezer koncertet adtak a Kárpát-medencében és azon kívül is. A Gaudium Régizenei Együttes célja a régi korok zenéjének fölelevenítése és népszerűsítése. Repertoárjának nagy részét a felvidéki 16–18. századi kéziratos forrásokból és népzenei gyűjtésekből meríti. Ezidáig közel ezer hangversenyt adott idehaza és külföldön, Szlovákiától Kanadáig. Nyolc lemezük jelent meg. Felvételeiket a Szlovák Rádió és Televízió, illetve a Magyar Rádió és Televízió archívuma őrzi.
Egy emlékhangversenynek szánták a mohácsi katasztrófa 500. évfordulójára és II. Rákóczi Ferenc születésének 350 évfordulóján, így a korszak zenéje az összekötő szövegekkel együtt méltó formája volt a megemlékezésnek.
A zenészeket, énekeseket és a megjelent közönséget a szepsi Szent Lélek templomban Pásztor Lorenzó atya üdvözölte, kiemelve a zene isteni küldetését az evangélium fényében. Majd Mihályi Molnár László, a Csemadok járási elnöke és a szepsi egyháztanács világi elnöke visszautalt egy régebbi kerek évfordulóra, amely döntő pontja az európai keresztény kultúra fennmaradásának. 570 éve, amikor 1456-ban III. Callixtus pápa a muzulmán török invázió hírére elrendelte a déli harangszót és megbízta az akkor már 70 éves Capistrano János ferences atyát keresztes sereg szervezésével. A közel 100 ezres török sereg a Magyar Királyság déli végvára, Nándorfehérvár (a mai Belgrád a Duna és Száva találkozásánál) alá érkezett. Magyarországon király híján kormányzó, Hunyadi János volt a főparancsnok. Az ostrom július 4 és 22. között zajlott. A döntő csapást a törökre a keresztesek támadása hozta el, amikor a később szentté avatott Kapisztrán Szent János a botokkal, kaszákkal harcoló keresztesek élén kezével feltartott kereszttel indult el a török ágyúk ellen, akkor sem állva meg, amikor az ágyúgolyók süvöltöttek körülötte, serege pedig a veszteségek ellenére is követte. A törökök végül nem tudtak újra tölteni, megfutamodtak. A győzelem híre 1456 augusztus 6-án érkezett Rómába. Ennek örömére a pápa e napot Krisztus Urunk színeváltozása ünnepévé tette. Egyúttal elrendelte, hogy a déli harangszó a keresztény világ megvédése jelképeként állandó jellegű legyen! Ezt senki nem vonta vissza. A magyar rádióban 1928 óta hangzik, amit csak a kommunista Rákosi Mátyás merészelt leállítani, de 1956-ban Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulója napján (október 23.!) fellázadt a rendszere ellen.
Európa 1456-ban kapott 70 évet, hogy felkészüljön az újabb invázióra. Ám Mátyás halála után azok a nemesek próbálták megszerezni örökségét, akik sok esetben neki köszönhették rangjukat és vagyonukat, azok fordultak a fia ellen, és egy gyenge, nevetségesen alkalmatlan királyra vágytak, aki mellett megsüthetik a maguk pecsenyéjét. Dózsa György 1514-ben a török ellen összegyűjtött sereggel a saját léha nemessége ellen fordult, a széthúzás legyengítette Mátyás hatalmas örökségét. A mohácsi katasztrófa elkerülhetetlen volt. Szulejmán szultán kegyetlen véres örömünnepet ült, és 160 évig török megszállás alá kerültünk, miközben a Habsburgok sajátították ki a magyar trónt és koronát a pénzvilág akkori urai, a Fuggerek támogatásával. Azóta is, ma is a bankárok kényének vagyunk kiszolgáltatva. Minden lázadásunk, szabadságharcunk elbukott, de a szabadság gondolata nem halt meg, mert Krisztus is azt üzente: Ne féljetek!
Zrínyi, Rákóczi, Kossuth és az 56-os hősök is ezt tartották szem előtt. Ezért a keresztény magyar nemzet tagjainak nincs mit szégyenkezniük az Igazságos Bíró előtt.
Ezt az üzenetet is közvetítette a somorjai Gaudium koncertje Szepsiben. Megszólalt a kor zenéje, a Kájoni Kódexben fennmaradt énekekkel gazdagon szemléltetve.
