Elmélődés 107
Megélt valóság…
A minap 49. alkalommal tartották meg az olaszországi Taranto-ban a katolikus társadalmi hetet: A bolygó, amelyet remélünk. Környezet, munka, jövő. Minden összefügg – címmel. Ferenc pápa erre az alkalomra is küldött egy üzenetet, amelyben ökológiai megtérést és szociális érzékenységet sürgetve, arra kérte a katolikusokat, hogy igyekezzenek a nehéz helyzetbe jutottakon segíteni. Bátran vállaljuk fel felelősségünket, ne maradjunk közönyösek, legyünk a társadalom kovásza – buzdított Ferenc pápa az október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén kelt üzenetében. Megállapítva, hogy a jelen helyzetben – amelyet a Covid-járvány okozta válság tovább nehezít – nagy szükség van arra, hogy együtt gondolkodjunk, egymásra mosolyogjunk, együtt tervezzük a jövőt, imádkozzunk és álmodjunk egy jobb világot. A pandémia ugyanis elsöpörte korunk illúzióját, miszerint az ember mindenható. Valójában azonban csak akkor állhatunk talpra, ha megtérünk Istenhez, és gondos gazdaként bánunk ajándékaival, mindenekelőtt a teremtett világgal – hangsúlyozta.
Ferenc pápa üzenetében három „jelzőtáblát” helyezett el, amelyekkel kijelölte az olasz katolikusok útját: gyalogátkelőhely, várakozni tilos, kötelező haladási irány.
Amint a gyalogátkelőhelyen oda kell figyelnünk az áthaladó emberekre, hasonlóképpen észre kell vennünk, hogy nagyon sok az elkeseredett, csüggedő személy körülöttünk: fiatalok, akik emigrálni kényszerültek, nők, akik a pandémia alatt elvesztették állásukat vagy választani kényszerültek az anyaság és a munka között. Észre kell vennünk a munkanélkülivé vált embereket, a szegényeket és a migránsokat, akiket nem fogadtak be és nem integráltak, a magukra hagyott időseket, az uzsora, a szerencsejátékok és a korrupció áldozatává lett családokat, a nehéz helyzetbe került vállalkozókat. Ők mind-mind keresztre feszített testvéreink, akik feltámadásra várnak. A Szentlélek fantáziája segítsen minket, hogy mindent megpróbáljunk jogos reményeik valóra váltásáért.
A második útjelző tábla a várakozni tilos, amit a pápa az egyházmegyék, a plébániák, a mozgalmak, a közösségek megújulására vonatkoztat. Ne maradjunk a sekrestye falai között, ne alakítsunk önmagunkba zárkózó elitcsoportokat. Bátran emeljük föl szavunkat a környezetszennyezés, a pusztítás, a törvénytelenség ellen. Engedjünk új utat a fejlődésnek, hintsük el az evangéliumi jó magvait.
A harmadik tábla a kötelező haladási irány: a szegények és a föld irányváltásért kiált, amihez az ember, a szív gyökeres megtérésére van szükség, mert csak akkor terelhetjük jó mederbe bolygónk jövőjét, ha életmódunkon, életszemléletünkön változtatunk. Egy igazságosabb, személyközpontú gazdasági modellt kell előmozdítanunk, ezt kívánja tőlünk a körülöttünk zajló korszakváltás.
Ferenc pápa üzenetét így összegzi: Olyan bolygót remélünk, ahol az ember a közjó iránti elkötelezettségtől hajtva a párbeszéd és a béke kultúrája által termékennyé teszi a jövőt, ahol a munka méltóságával felruházott egyén tudatosan vigyáz a természetre, ahol az eltérő kultúrák találkoznak.
Adná Isten, hogy mindez ne csupán leírt szó, de megélt valóság lenne!