Elmélődés 104

A munka segíti elő az ember méltóságát

Az IDEA alapítvány, amelyet 1974-ben az argentin vállalatfejlesztésre hoztak létre, 2021. október 13-15. között Buenos Airesben egy munkaügyi összejövetelt rendezett, ami a magánszféra társadalmi integrációját, a dél-amerikai ország fejlődését és növekedését volt hivatva szolgálni. A szervezők minden évben háromnapos találkozóra hívják a helyi és a nemzetközi vállalatok vezetőit, a kormányzati, egyetemi képviselőket, a civil szervezetek és szakszervezetek vezetőit, hogy új ötleteket dolgozzanak ki, amelyek segítik a döntéshozókat a vállalatok pozitív átalakításában.

Az ez évi összejövetelre Ferenc pápa egy spanyol nyelvű üzenetet küldött, amelyben többek között kiemelte, hogy az emberi méltóságot mindenekelőtt a munka fejezi ki és növeli. A tevékeny foglalkozás az, ami hatékonyan járul hozzá ahhoz, hogy az ember kifejlessze az Istentől kapott képességeit, segítse a kapcsolatok és a kölcsönös támogatás szálait egybeszőni, elősegítve, hogy az ember Isten munkatársának érezze önmagát, gondját viselje napjaink világának, sőt tovább fejlessze azt. Az ember a társadalomban a munka révén érezheti hasznosnak önmagát és lehet valójában szolidáris a szeretteivel.

A nehézségek dacára a munka járul hozzá a személyiség valódi fejlődéséhez, éréséhez, az önmegvalósításhoz, mert szárnyakat ad a legszebb álmoknak – állapította meg üzenetében a pápa. Ezért fontos, hogy a vállalkozók és a munkavállalók gyümölcsöző és ígéretes párbeszédben álljanak egymással. A vállalkozó nemes hivatása az, hogy kreatívan keresse, hogyan termelhet javakat és hogyan tegye változatossá a termelést, egyúttal pedig munkahelyeket teremtsen. A fő cél különféle munkalehetőségeket kínálni, amelyek mindenki számára lehetővé teszik, hogy fáradsággal és leleménnyel építsék a jövőt. Akinek ugyanis nincs munkája, érzi, hogy hiányzik neki valami, aminek a hiánya miatt nincs meg az a méltósága, amit éppen a munka ad, ami méltósággal „keni fel” az embert.

Ebben az értelemben nem lehet segélyből élni. A segély csak átmeneti segítség lehet. A pápa tehát nem erőfeszítések nélküli életet javasol, vagy a munkakultúra lebecsülését, amint azt többen tévesen állítják, vagy interpretálják szavait.

„Képzeljétek el, hogy mondhat ilyet egy piemonti leszármazott” – utalt ezzel Ferenc pápa a Bergoglio család észak-olasz gyökereire, akik annak idején Argentínába kivándorolva kerestek munkát és új életlehetőséget. „Ők nem azzal a szándékkal jöttek országunkba (vagyis Argentínába), hogy eltartsák őket, hanem egy óriási vágy munkált bennük arra, hogy felgyűrjék az ingujjukat és jövőt építsenek családjuknak”. A bevándorlók pénzüket nem a bankba tették, hanem téglákba és földekbe invesztáltak. Előre tekintettek - a családra.”

Közismert, hogy Ferenc pápa édesapja, Mario José Bergoglio 1929-ben, 22 évesen érkezett szüleivel az észak-olaszországi Piemont tartományból Argentínába. Kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott. Feleségét, a jelenlegi pápa édesanyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Öt gyermekük közül Ferenc az elsőszülött, akinek még két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született.

Az egyház tanítása tehát világos: a társadalom sokat emlegetett fenntartható fejlődése és valódi, jövőt építő befektetése a család, ami igazában csak a becsületes munka révén él és fejlődik, a segélyek csupán átmeneti megoldások, amit nem lenne szabad erre alapozni, mert ez méltatlan az emberhez.