Egymás oltamazói....

Mihályi Molnár László vezetésével 2023. június 6-án Szepsiben, a városi könyvtár dísztermében író - olvasó találkozó volt, Csáky Pál, Hodossy Gyula, Tóth László és Ludovic Maquet irodalmárokkal napjaink értékkultúrájáról - a szívvel szólás művészetéről, az írástudók felelősségéről, ill. felelőtlenségéről. Jó volt együtt hallani és hallgatni az értékről és az értéktelenről.

A találkozó előtt a tisztes társaság meglátogatta és megcsodálta a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont épületét, ízlelgetne annak lelkületét, hangulatát és üzenetét.  

Ezzel is bizonyítva, ha tiszta szívvel hallgatjuk a másik embert, képesek leszünk arra, hogy igazság szerint és szeretetben beszéljünk egymással. (vö. Ef 4,15). De hol és hogyan tanulunk meg hallani és hallgatni?  Napjaink egyik nagy baja nem az, hogy félnénk kimondani egy-egy igazságot, de az, hogy mindezt szeretet nélkül, szív nélkül tesszük. Holott minden ember, de elsősorban a keresztény ember életprogramja – ahogyan azt XVI. Benedek pápa is megfogalmazta – a „látó szív”. Olyan szív, amelyik lüktetésével lényünk igazságát tárja fel, és ezért hallgatnunk kell rá. Ez vezet el bennünket arra, hogy egy hullámhosszra hangolódjunk a társsal, a másikkal, akivel saját szívünkben érezzük a másik ember szívének dobbanását. Így történik meg a találkozás csodája, amelyben egymásra együttérzéssel, a másik ember gyengeségeire pedig tisztelettel tekintünk, ahelyett, hogy vélt, vagy valós hallomás alapján ítélkeznénk felette, viszályt keltenénk és megosztottságot szítanánk.

A szeretetteljes szó még a legkeményebb szív falán is rést tud ütni.  „A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró nyelvnek szépen felelgetnek” (Sir 6,5). Szent John Henry Newman következetesen választotta Szalézi Szent Ferenc mondását: Cor ad cor loquitur – a szív a szívhez szól. Meggyőződése volt: „Ahhoz, hogy jól beszéljünk, elég, ha jól szeretünk.” Szalézi Szent Ferenc szerint ugyanis éppen „a szívben és a szíven keresztül megy végbe az a szinte észrevétlen és egységes folyamat, amelynek következményeként felismerjük Istent”. A „jól szeretés” révén pl. Szent Ferenc képessé vált arra, hogy megértesse önmagát a siketnéma Mártonnal és a barátjává váljon; ezért őt tartják a kommunikációs zavarokkal küzdő emberek védőszentjének is (Ferenc pápa).

 „A szelíd beszéd megtöri a csontot.” – írja a Példabeszédek könyve (25,15). Ma minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy szívvel beszéljünk, hogy előmozdítsuk a béke kultúráját ott, ahol háború dúl, és utat nyissunk a párbeszéd és a megbékélés számára ott, ahol gyűlölet és ellenségeskedés tombol. Keresztényként tudjuk, hogy a béke szempontjából kulcsfontosságú a szív megtérése, mert a háború vírusa az emberi szívből ered. A szívből születnek a megfelelő szavak ahhoz, hogy elűzzük egy zárt és megosztott világ árnyait, és hogy jobb civilizációt építsünk annál, mint amilyet kaptunk. Olyan erőfeszítés ez, amely mindannyiunk kötelessége, de amely mindenekelőtt a kommunikáció területén dolgozóktól kívánja meg azt a felelősségtudatot, hogy hivatásukra küldetésként tekintsenek (Ferenc pápa).

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,” (Jn 1,1). Kezdetben volt a Szó, a Kapcsolat, a Harmónia. Ezt sírjuk vissza, ez után epedünk. Ezt hiányoljuk. Hiányoljuk?

Tegyünk érte. Ne pótcselekvényeket, szó-, vagy igepótlókat keressünk, vágyjunk, halljunk és hallgassunk, nem akármit és akárkit, de magát a Szót, az Igét, a tiszta Beszédet. A kenyérré lett Istent. Az Eucharisztiát.  Naponta, vagy legalább vasárnap. Vasárnapról vasárnapra – ünnepről ünnepre.   

Az író – olvasó találkozó hallgatójaként csak kívánni tudom, hogy az Úr Jézus, az Atya szívéből származó tiszta Ige segítsen bennünket, hogy kommunikációnk továbbra is szabad, tiszta és szívből jövő legyen. Az Úr Jézus, a testté lett Ige segítsen bennünket, hogy a társadalmi-, és a közélet minden szintjén: irodalmárként, lelkipásztorként, színészként, tanárként, újságíróként mindnyájan meghalljuk a szívek dobogását, és így újra felfedezzük, hogy testvérek vagyunk, és különös küldetésünk, hogy mérsékeljük a megosztást szító ellenségeskedést. Az Úr Jézus, az igazság és a szeretet Igéje segítsen bennünket, hogy az igazságot szeretetben mondjuk ki, hogy így egymás oltalmazóinak érezzük és tudjuk magunkat.