Az új hajtások, új gyümölcsöket sejtetnek...

Hála Istennek, az idén is sok program volt intézményeinkben, ahol a határon túlra szakadt magyar írókról, költőkről és politikusokról hangzottak el és tartottak előadásokat. 

Április 18-án, Mács József, Bátka község szülötte, Magyar Örökség - díjas író meg nem élt 93. születésnapján a bátkai alapiskola irodalmat kedvelő tanulói Mács Ildikóval, a „Felvidék krónikásának” nevezett író lányával, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatójával találkozhattak. Másnap 19-én, Szepsiben a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban, ahol Nagy István iskolaigazgató és Pelegrin Krisztina, igazgató-helyettes köszöntője után Mihályi Molnár László, tanár, író, költő, publicista méltatta nemzedékünk eme nevezetes irodalmi egyéniségét.

„Nagy örömmel készültem Szepsibe, ahol édesapám szemével nézhetem a Felvidéknek ezt a táját” – ismételte vallomását Mács Ildikó, aki kifejtette, hogy édesapja szerette szülőföldjét, ezért ezer szállal kötődött hozzá, s ezt az örökséget neki is átadta.

Napjainkban ezen az örökségen keresztül működteti ő is a Magyar Házak Hálózatán belül Miskolcon a Felvidék Házat. Nemcsak sejti, de tudja is: édesapja büszke rá, mert engedi, hogy ahogyan megboldogult édesapját élete végéig fogva tartották a gyökerei, úgy az ilyen és hasonló rendezvényeknek és találkozóknak köszönhetően ő is megmutathatja, hogy a Felvidék él.

Továbbá azt is elmondta: „Ahogy telnek az évek, úgy számára is egyre fontosabb lett Bátka. Ahogyan édesapa soha nem engedte el a szülőföldjét, úgy ő sem. A díszsírhellyel kapcsolatban – ahonnan jól látszik a templom és az iskola – vallotta az író-édesapa hitvallását: magyar gyermek magyar iskolába járjon.”

Köszönet és hála, hogy cseperedő ifjúságunk a szűkebb pátriában is hallva hallja, és látva látja: a fa a szél kihívásaira gyökereivel válaszol. Ez reményt keltő, mert ahol épek a gyökerek, ott vannak és lesznek új hajtások is. Az új hajtások - új gyümölcsöket sejtetnek…