Az Isten nélküli humanizmus....

A II. világháború befejezése kapcsán az idén is a Csemadok Szepsi helyi szervezete rendezésében és szervezésében 2026. május 10-én ünnepi megemlékezés volt a világégés borzalmairól, az emberi méltóság megaláztatása különféle formáiról: a holokauszt, a ki-, a be-, az áttelepítések, valamint a letiltások sokszínű változatairól.

Az ünnepi beszédek elhangzása után a történelmi egyházak lelkipásztorai szóltak a gyülekezethez, majd a társadalmi-, és a közélet, a mozgalmak és az intézmények vezetői a Dalárda közreműködésével megkoszorúzták a ravatalozó falán elhelyezett emléktáblát.

Az áhítatos csend, az emlékezés és a visszatekintés lélekben felszínre hozta azt a tényt is, amikor az Úr Jézus megerősítette tanítványait abban, hogy ő a mennyei Atya küldötte (Jn 12,44-50). Vagyis személyében az Atya van jelen a világban, cselekedeteiben az irgalmas Atya működése fedezhető fel, tanítása által pedig az Atya szól az emberekhez, aki Őt elutasítja, az tulajdonképpen az Atya szeretetét utasítja vissza.

Az Úr Jézus többször is tanított az Atyával való egységéről, annak ellenére, hogy tudta, ez kora vallási vezetőinek szembefordulását váltja majd ki. Mégsem hallgatott erről összetartozásról.

Az Úr Jézus velünk is meg akarja ismertetni az igaz Istent. Velünk is szeretetkapcsolatra akar lépni. Ne utasítsuk hát vissza Isten szeretetét! Annál is inkább, mivel látva látjuk, hogy mit okoz egy istentelen ideológia. Nagy figyelmeztetés ez korunk ember számára is. Jó lenne mélyen a szívünkbe vésni a tagadhatatlan tényt, hogy az Isten nélküli humanizmus előbb - utóbb embertelen humanizmusba torkollik.

Mindezek tényében és fényében imádkoztunk: Urunk, Jézus Krisztus, te tanítványaidért azért imádkoztál, hogy egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le ránk és arra a sok-sok szakadásra, ami a szűkebb és a tágabb világunkban éktelenkedik azok között, akik tieidnek vallják önmagukat. Vezess minket haza, abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben, hogy amint az égben egy az üdvözültek egysége, úgy idelenn is egyek legyünk, szentséges neved megvallásában és dicséretében. Vezess minket Szent Lelked erejével, hogy egymásban a testvért látva, soha ne emeljünk többet egymásra se kezet, se kardot, ne küldjünk egymásra se drónt, se tankot, de akaratod szerint szeressük, tiszteljük és szolgáljuk egymást, a Te dicsőségre, Egyházad javára és lelkünk üdvösségére. Ámen.