A nyári lelkigyakorlaton tovább...

Amint tudjuk, húshagyókedd a farsang január 6.-tól tartó időszak zárónapja. Ez az utolsó nap, amikor a keresztény hívek a nagyböjti időszakot megelőzően a farsangnak köszönhetően némi vigadalommal még utoljára úgymond elengedhetik magukat.

A húshagyó név arra utal, hogy a hívek a nagyböjtre készülődve elbúcsúznak a hústól, mint a bőség jelképétől. Az önmegadás: a hús, az alkohol, a kávé, az édesség elhagyása és a felebaráti szeretet tudatosabb gyakorlása Hamvazószerdától Húsvétvasárnapig tart, amikor már ismét fogyasztható állati eredetű élelmiszer és más ínyencség. A húshagyó napok régebben a Hamvazószerda előtti vasárnappal (farsangvasárnappal) kezdődtek, amelyet ezért húshagyó-vasárnapnak is neveztek, az ezelőtti napot pedig – mint a húshagyó-vasárnap előestéjét – húshagyó-szombatnak. Ma már azonban kultúránkban csak a húshagyókedd ismert.

A húshagyókedd, amint azt már említettük, egy igazán önfeledt időszak végét jelenti, de egyben nem nyitja meg a következőt, mint a január 6.-a, vagyis a Vízkereszt. Ez utóbbi dátum egyszerre zárja le a karácsonyi időszakot és nyitja meg a farsangit. Ezzel szemben a húshagyókedd lezárja a farsangi mulatságok idejét, de csak a következő nap, a Hamvazószerda indítja útjára a nagyböjtöt, amely onnantól kezdve közel másfél hónapnyi időtartamot vesz igénybe, egészen pontosan 40 + 6 napot.

A húshagyókedd sosem esik ugyanarra a napra. Két, egymástól függő dátum határozza meg egyszerre ennek a napnak a dátumát. Az egyik dátum a Hamvazószerda, amit megelőz a húshagyókedd, a másik dátum pedig a Húsvétvasárnap, ugyanis a Hamvazószerda dátuma a Húsvétvasárnaptól függ.

A Húsvét pontos időpontját a következőképpen határozzák meg: a március 20-a utáni első teliholdat követő vasárnap. Az első tavaszi telihold időpontja március 21-én lehet, a húsvét vasárnapja azonban nem lehet azonos a telihold időpontjával, hanem csak az azt követő vasárnap. Ennek eredményeképpen a Húsvét legkorábbi időpontja március 22-én lehetne. Ezért tehát a húshagyókedd időpontja évről évre változik, akárcsak a Húsvét dátuma, ami az idén április 20.

2025. március 1-jén Makrancon, a Hittanyán farsangi jelmezbál volt, amelynek keretében a gyermekek bemutatták védőszentjüket. Amint azt már jeleztük, minden ilyen és hasonló rendezvény a gyökerek ápolására és a hidak - a harmónia és az egység hídjainak - az építésére törekszik. A jelenlevőket most is mélyen megérintette az összetartozás fontossága, ami kultúránk egyik jellegzetes vonása. Éljen a zene! – mondhatnánk, ami azt jelenti - éljen a harmónia, éljen a testvériség, ami reményt és örömet ad az életnek!

Ismételt nagy köszönet, hála és elismerés, hogy a falu és az egyházközség ifjúsága ráérzett az evangéliumi értékrendre és sajátos módon - Lisovszki Géza és becses felesége áldozatkészsége folytán - a zene harmóniájával példaértékű tanúságot tett és tesz. Ezzel is beismerve és elismerve Ferenc pápa Budapesten mondott szavait: Barátaim, ti mind értékesek vagytok Jézus számára és számomra is! Ne feledjétek, hogy a világ és az Egyház történelmében: senki sem veheti át helyeteket! Senki sem képes arra, amire csak ti vagytok képesek.

Az elmondottak és a megtapasztaltak tudatában és fényében ismét, csak kívánni tudjuk és kérni: segítsük továbbra is egymást elhinni, hogy szeretve vagyunk és értékesek. Nagy dolgokra vagyunk teremtve, aminek a mibenlétét a nyári lelkigyakorlaton különösképpen tovább akarjuk kutatni, keresni, és megtalálni.