Óvakodni Dávid király botlásától...
2024. január 26-án, Szent Pál apostol megtérése liturgikus napja után az ő két munkatársára, Szent Timóteusra és Szent Tituszra emlékeztünk Sára nővér vezetésével a negyedik osztály hittanosaival.
Szent Pál megdicséri Timóteust, hogy gyermekkora óta ismeri a Szentírást (vö. 2Tim 1,5), és arra buzdítja őt levelében, hogy maradjon hűséges ahhoz, amit tanult és hitt. Pál apostol felismerte és helyesnek tartotta, hogy Timóteus a bölcsességet és a szent élet útját keresi az Isten által sugalmazott iratokban. Timóteus csodálatos ajándék birtokában volt: szerette Istent és az ő szent szavát, amely az életszentség és az örök élet forrása.
Nagy kegyelem és kihívás, hogy mindnyájan meghívást kaptunk Isten igéjének megismerése és teljesítése által az igazi szeretetben való növekedésre. Szent Pál ugyanezt a szent vágyat közölte másik munkatársával, Szent Titusszal is: engedelmeskedjen Istennek és teljesítse az ő akaratát. Őt arra figyelmezteti levelében, hogy csak akkor tudja hitelesen és hatékonyan buzdítani az embereket az evangélium megtartására, ha ő maga is hűséges a krisztusi tanításhoz.
Szent Pál, Szent Timóteus, Szent Titusz szívében egyaránt jó talajba hullott Isten igéjének magja és így bőséges termést is hozott. Mindhárman Isten Igéjét hirdették, hogy épüljön az Egyház közössége. Hirdették, hogy a keresztény ember számára a lelki élet forrása a szentmise ünneplése: Isten szavának hallgatása és az Úrral való egyesülés az Eucharisztiában.
Jó volt ma is tudatosítani, hogy a reánk bízottak: gyermekként, diákként, egyházi és nemzeti közösségi tagként sejtegetik az idők jeleit, vágynak és akarnak hiteles keresztényként élni, óvakodni és védekezni akarnak Dávid király botlásától (2. Sám 11,1-17).