Őszben nyíló Nyitnikék

Szepsiben az évközi idő 31. vasárnapját különös bensőséggel ünnepeltük. Szentmisénket, nemcsak a templomban és az Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonában követték, de a különböző médiafelületeken ma többen és több helyen, mint máskor.  

 A minap egy különös kérés érkezett Nagykaposról, Kozsár Miklós, okleveles mérnök úrtól, hogy a szentmisében közösen imádkozzunk az egykori prágai NYITNIKÉK hajdani prímásáért, aki augusztusban horvátországi nyaralásán súlyos balesetet szenvedett. Miklós felvette a kapcsolatot Dr. Csókay András professzor úrral is, aki viszont szakmailag sajnos már nem látott hatékony segítségnyújtást, de azt ajánlotta neki, hogy barátjukat bizalommal ajánlják a Jóisten különös kegyelmébe.

 Ez történt a mai szentmisénkben, amikor is nagy-nagy bizalommal imádkoztunk súlyos beteg barátunk testi-lelki gyógyulásáért. Könyörgő imánkba a net segítségével bekapcsolódtak világban szétszóródott egykori „nyitnikések”, valamint a jelenlevő volt diáktársak is, akik a szentmise felajánlási menetében kenyeret és bort hoztak az oltárhoz, valamint Boldog Salkaházi Sára ereklyés fényképét, kérve az ő különös közbenjárását beteg barátjukért.

 Köszönet, hála és dicséret a Nyitnikék egykori tagjainak, hogy felismerve az idők jelét, ma Zakeus példáját követve felemelték szívüket, értelmüket és vágyukat közösen imádkozni beteg társukért. Kezdeményező tettük jel és jelzésértékű az őszben nyíló Nyitnikékről…

 Adja Isten, hogy példájuk: egyházi, vallási, társadalmi, közéleti, közösségi és egyéni életünkben itt és most, egy új tavasz kezdete legyen az őszben…