Örömmel fogadva...
A Mária – Mirjam Rádió komáromi stúdiója Telkibányai adókörzetében – Sátoraljaújhely, Eperjes, Szoroskő háromszögben – kéthetente: hétfőn, kedden és pénteken szentmisét közvetít a Szepsi plébánia-templomból. Havonta egy alkalommal szerda este nyolckor a Kiáltás c. imaláncot, péntekenként az Irgalmasság Koronáját és a dicsőséges rózsafüzér közös imádságát sugározza.
Az imacsoport 2025. július 28-án a Nagyszülők és Idősek világnapja másnapján szintén együtt imádkozott, hogy csatlakozva a 2021 óta minden év július negyedik vasárnapján megtartott imanaphoz, imádkozzon XIV. Leó pápa üzenete kapcsán.
Jézusnak, Sirák fiának a könyvében olvasható, hogy a boldogság azoké, akik nem vesztették el reményüket (vö. Sir 14,2), ami arra utal, hogy életünkben – különösen, ha hosszú – sok okunk lehet arra, hogy inkább hátrafelé tekintsünk, mint a jövőbe. Mégis, ahogyan azt Ferenc pápa az utolsó kórházi tartózkodása alatt írta, ha testünk bár gyenge, de az sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy szeressünk, imádkozzunk, odaadjuk önmagunkat a hitben és egymás számára a remény világító jelei legyünk.” (Úrangyala, 2025. március 16.).
Olyan szabadságunk van, amelyet semmilyen nehézség sem vehet el tőlünk. Szabadságunk arra, hogy a szeressünk és imádkozzunk. Mindig szerethetünk és imádkozhatunk.
A szeretet, amellyel szeretteinket szeretjük – a házastársunkat, akivel életünk nagy részét töltöttük, a gyermekeinket, az unokáinkat, akik felvidítják napjainkat – nem csökken, amikor erőink fogynak. Sőt, gyakran az ő szeretetük ébreszti fel energiáinkat, s ezáltal reményt ébresztenek bennünk és vigaszt nyújtanak nekünk.
A szeretet életerejének ezek a jelei, amelyek Istenben gyökereznek, bátorságot adnak nekünk, és arra emlékeztetnek, hogy „bár a külső ember, romlásnak indult bennünk, de a belső, napról napra megújul” (2Kor 4,16).
Adja Isten, hogy különösen idősként továbbra is kitartsunk az Úr Jézus iránti bizalomban! Újuljunk meg mindennap a Vele való találkozásban: az imádságban és a szentmisében! Szeretettel adjuk tovább az oly sok éven át megélt hitet a családban és a mindennapi találkozásokban: szüntelenül dicsérve Istent jóságáért, ápolva az egységet szeretteinkkel, kitágítva szívünket a távolabb élők, különösen a rászorulók iránt! Vagyis - minden életkorban legyünk a reménység jelei.
Ezt a szándékot kívánta alátámasztani XIV. Leó pápa közösen elmondott imája is, amely szövegének egy-egy példányát minden imádkozó örömmel fogadott és vitt haza.
Imádság a nagyszülők és idősek ötödik világnapjára
„Boldog, aki nem veszítette el a reményt”
(Sir 14,2)
Urunk és Istenünk! Milyen gyönyörűek ezek a Te szavaid!
Segíts minket, hogy életünk zarándokútját a Tőled származó reménnyel eltelve folytassuk!
Segíts, hogy ebbe az egyre megosztottabb világba a közösség reményét vigyük!
Segíts, hogy ebbe a háborúk által megsebzett világba a béke reményét vigyük!
Segíts, hogy ebbe az elembertelenedő világba az idősek mosolyának szépségét vigyük!
Segíts, hogy unokáink, szeretteink és mindazok számára, akikkel találkozunk, gyengédséged emlékét hordozzuk!
Segíts, hogy ebbe a Rólad megfeledkező világba az egyedül Tőled származó újélet reményét vigyük!
Mert Számodra, Urunk, semmi sincs elveszve. Veled, minden újrakezdődik!
Ámen.
