Népünk egységét határon innen és határon túl...

2025. január 13-án, immár 266. alkalommal Fatimai engesztelő imatalálkozóra gyűlt össze Bodollón a környék Mária-tisztelő népe – határon innen és határon túl. Megemlékeztünk a Don-kanyar, a Málenkij Robot és a kitelepítések egykori áldozatairól is.

A minap ünnepeltük Szűz Mária, istenanyai méltóságát. Ő az, aki az Úr Jézus felé irányít bennünket. Ő az, aki sosem önmagára mutat, de mindig Szent Fiára, a Megváltóra, aki értünk született, meghalt és feltámadt. Erről a szeretetteljes eseményről teszünk tanúságot – itt Bodollón is - amikor az Eucharisztiában Krisztus Urunkat imádjuk, amikor a felebarátjainkat szolgáljuk, és amikor zarándokolva, ide útra kelünk. Három kulcsszó: imádni, szolgálni, zarándokolni.

A szentségimádás – mondta a minap a Szentatya, Ferenc pápa – a Jubileumi Szentévben különösen is fontos, hogy személyes és közösségi imaalkalmat teremtsünk, ahol erőt meríthetünk népünk lelki, szellemi megújulásához, az Úr Jézustól - aki életével táplál és Lelkével támogat minket, hogy erőt kapjuk és sok kegyelmi erőt, amely az Egyházat termékennyé, és örömtelivé teszi.

A második cselekedet a szolgálat. Valahányszor gondjainkba vesszük a szegényeket, meglátogatjuk a betegeket és a szenvedők mellé állunk, akkor Urunkat, Jézus Krisztust szolgáljuk.

Nagyon szoros kapcsolat fűzi össze a szentségimádást és a szolgálatot. Krisztus Urunk azért jött a világba, hogy szolgáljon. Mindnyájan, mint a szőlőtőből eredő vesszők, az Ő szeretetét hosszabbítjuk meg, amikor együtt érezően és gyengéden a kicsinyek és a rászorulók mellé állunk.

A közelség, az együttérzés és a gyengédség – Isten különös jelenléte köztünk, bennünk és általunk. Ha így teszünk, akkor tanúságtételünk az Isten iránti tisztelet és az embertársaink iránti odaadás ragyogó példája lesz.

A harmadik szó a zarándoklás. Ez arra emlékeztet minket, hogy az Úr Jézus az, aki maga az Út és arra hív, hogy földi zarándokutunkon a hit lángját őrizve kitartóan kövessük Őt.

Köszönjük, hogy ismét együtt lehettünk és jelenlétünkkel követhettük a karácsonyi események példaértékű tanúságtevését. Gondoltunk többek között, a napkeleti bölcsek szívbéli imádására is, akik nézték a csillagot az égen, de nem menekültek bele egy, a földi valóságtól elszakadt áhítatba. Útra keltek, de nem bolyongtak, mint a céltalan turisták. Bátorságuk, tettrekészségük, határozottságuk eredményeként megérkeztek Betlehembe, és amikor meglátták a Gyermeket, „leborultak és imádták őt” (Mt 2,11). Aztán kinyitották kincses-zsákjaikat: aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Az arannyal azt hirdették, hogy Urunk, Jézus Krisztus - Király, a tömjénnel, hogy Ő Isten, a mirhával, hogy Ő is halandó lény”. Király - aki azért jött, hogy szolgáljon. Isten - aki azért lett emberré, hogy az ember istengyermek lehessen.

E misztérium-titkok kapcsán különös hivatásunk, küldetésünk és feladatunk van. Szívünket és térdünket imádásra hajlítani: imádni az Istent, aki kicsinységben jön el hozzánk, hogy templomaink megszokott világában velünk és köztünk lakjon. Szent Ágoston szavait idézve azt is mondhatnánk: „az Isten, miközben a menny végtelenségében, a csillagok jeleivel nyilvánult meg, […] egy szűk helyen, egy gyenge gyermek testében, az újszülött pólyájába takarva, a bölcsek imádásában mutatta meg önmagát, akitől retteg Sátán és joggal tart minden gonosz lelkületű halandó”.

Nagy köszönet és hála, hogy ismét együtt voltunk, ahol - itt és most - az Égre tekintve megtanulunk, útra kelni és irgalmas szeretettel szeretni a felebarátot. Adja Isten, hogy ebben az évben is sokszor találkozzunk itt a Szűzanya iskolájában.

Tisztelettel közöljük, hogy Bodollón az idén is folytatódik a Fatimai engesztelő imatalálkozó, amelyet minden hónap 13. napján tartunk félöt órai kezdettel. A következő találkozó február 13-án - csütörtökön - lesz, amikor is kiszolgáltatásra kerül a betegek szentsége. Tisztelettel figyelmeztetjük azokat, akik fel kívánják venni ezt a szentséget, hogy előtte gyónjanak meg.

Tehát továbbra is szeretettel hívunk és várunk minden áldozatkész engesztelőt és imádkozót. Adja Isten, hogy a Jubileumi Szent Évben – a remény zarándokai legyünk. Belső megtérésünk külsőleg is tanúsítsa őszinte bűnbánatunkat és megtérésünket Ahhoz, aki „reményt és jövőt” ígért és adott nekünk is (vö. Jer 29,11).

Megkülönböztetett köszönettel köszöntöttük személyesen főtisztelendő Fedorka Zsolt, csécsi plébános atyát és lélekben Dr. Száraz János, somodi plébános atyát, akik a napokban ünnepelték születésnapjukat. Köszönjük papi szolgálatukat, igehirdetésüket, áldozatos papi életüket, a szentségek gondos és lelkiismeretes kiszolgáltatását, a Szűzanya iránti különös, példás és tiszteletre méltó szeretetüket. Köszönjük áldozatos papi szolgálatukat és hűségüket. Köszönjük, hogy a rájuk bízott hívekkel egyetemben ápolják és erősítik nemes együvé tartozásunkat.

Szívből kívánjuk, hogy a Szűzanya közbenjárására erősödjön köztünk és bennünk egyéni és közösségi lelki egységünk. Adja Isten, hogy az új esztendőben is régi barátsággal és hűséggel szolgáljuk az Egyház és benne népünk egységét határon innen és határon túl.