Mindnyájunk készséges hozzájárulására...

Gábor Bertalan | 2025. január 18.
Mindnyájunk készséges hozzájárulására...

Hála Istennek, még köztünk is él a hagyomány, hogy az új esztendő kezdetén, Vízkereszt ünnepe kapcsán, különáldást kérünk családjainkra, intézményeinkre és közösségeinkre.

Ki tagadná? Ebben az esztendőben is sok veszedelem leselkedik mindnyájunkra. Szeretnénk azokat elkerülni, pontosabban, bölcsen viselkedni úgy, mint a napkeleti bölcsek. Túljárni az ellenség eszén. Ehhez meg kell tanulnunk bizalommal kérni a megtestesült Bölcsességet, Urunkat, Jézus Krisztust. A minap is ezt tettük Makrancon, elsőként megáldva a Hittanyát, a Lisovszky házaspár által kezdeményezett és létrehozott imahelyet.

Történik ez mindazért mivel a Kárpát-medence lakóiként tudatos felelősséget érzünk azért, hogy egy új kultúra fejlődjön ki köztünk, bennünk és általunk. Olyan kultúra, amely a nemzedékek közötti találkozásokon, a befogadáson, az igaz, a jó és a szép felismerésén alapul. A személyes és a kollektív felelősség kultúrája, ami képes szembenézni az olyan világszintű kihívásokkal, mint a környezeti, a társadalmi és a gazdasági válság, vagy a béke hatalmas kihívása.

Az Egyház és benne minden család és közösség olyan, mint egy fészek, ahol nemcsak elgondolható a béke, vagyis lerakható egy igazságosabb és testvériesebb világ alapja, de a különböző tudományág hozzájárulásával, a gyermekek és a fiatalok kreativitásával csirájában meg is valósítható.

A tudatos fegyelem, a nevelés és a neveltetés folytán ugyanis megvalósul az a célra törekvés, hogy az élet iskolájában kölcsönösen senki ne vívjon háborút senkivel, mert pl. ha a családban, a közösségben, az iskolában megaláznak egy problémás gyereket, az a háborúra, és nem a békére való készülés és készítés.

Krisztus Urunk, azért hozta létre az Egyházat, hogy segítse és hozzájáruljon az ember nevelési céljainak minél jobb eléréséhez. Az egyházi közösség nem egyfajta „tartály”, hanem a benne élő emberek: a diákok, a tanárok, a szülők, a vezetők és a vezetettek közössége.

Mivel olyan időket élünk, amikor a személyek és a demokratikus állampolgárság értékei mellett tudatosan ki kell állni, sőt, ezeket az értékeket mindenki javára meg kell erősíteni, ezért hozódott létre ez az imahely is, ahol elmélyíthetjük tudatunkat, hogy sohase felejtsük el, hogy honnan jöttünk és hova tartunk. De ne akarjunk hátratekintve se járni - visszasírni a régi szép időket.

Adja Isten, legyen bennünk továbbra is eleven a felismerés és a készség, hogy csak egymással szövetkezve, társulva, egyesülve, együtt járva tudjuk jobbá tenni közösségeinket, ami természeténél fogva rászorul mindnyájunk készséges hozzájárulására.