Mindenre és mindenkire...

2023. szeptember 20-án osztályszentmise volt Sára nővér szervezésében az iskolaközpont kápolnájában. A nyári szünet után jó volt ismét együtt látni a kilencedikeseket, hogy miként nőnek, fejlődnek testben és lélekben, felelősségtudatban, Isten és emberismeretben.

 Jó volt hallani és hallgatni a napi szentírási üzenetet: „Azért írom ezeket neked – bár remélem, hogy hamarosan hozzád jutok –, hogy ha késlekedném is, tudd, hogy hogyan kell viselkedned Isten népe között, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és szilárd alapja.” írta Szent Pál apostol első levelében tanítványának, Timóteusnak. (1Tim 3,14-16).

 Köszönet és hála az iskola lelki, szellemi, erkölcsi és a különböző tudománydiszciplína vezetőinek, hogy értve az idők jeleit, elsődlegesen fontosnak tartják Jézus Krisztus misztériumának, a keresztény hitigazságok hirdetését, megértését, közvetítését és megélését.

 Mindenekelőtt hirdetni az egyetlen, szentséges megtestesülést, ami a világtörténelemben az isteni gondviselés legnagyobb műve, amelyért minden más lett, s amely egyedül ad igazi jövőt az emberiségnek. Nem elég csupán szép karácsonyi történetként elmesélni Isten „emberkénti” világra jöttét, hanem igyekezni kell komoly teológiai felkészültséggel és nagy lelki intelligenciával elősegíteni e hittitok megértését és megélését.

 Hirdetni továbbá a feltámadást, Krisztus megdicsőülését, a Szentlélek általi igazolást, vagyis Húsvét teljes misztérium-titkát, amit minden kimondott szónál és igehirdetésnél ékesebben hirdet a szentmise, ami jelenvalóvá teszi Krisztus Urunk keresztáldozatát.

 A szentmise - forrás és csúcspont, amelynek bemutatása minden más feladatnál nagyobb és előbbre való, minden püspök és pap számára. A szentmise több mint egy furulyaszó, amely táncba hív, s több mint sirató, ami zokogásra késztet. A szentmisében nemcsak szóval hirdetjük Krisztus halálát és feltámadását, amíg el nem jön, hanem áldozatában vele egyesülve - itt és most - győzünk a test, a világ és a Sátán felett.

 Adja Isten, hogy a magunk részéről mindnyájan sajátos hivatásunkban és küldetésünkben, mindent megtegyünk azért, hogy érzékenyek legyünk az evangélium örömhíre és a szentmisében ünnepelt misztériumok iránt. Kérjük a kegyelmet, hogy újra és újra megnyissuk szívünk fülét az igehirdetés előtt. A szentmise pedig ne csupán egy szép szertartás, a lelki vigasztalások alkalma legyen számunkra, hanem az egyetlen igazi ünnep, amelyből fény és világosság árad mindenre és mindenkire.

 Kuzma Zoé Barbara és Fazekas Zita