Karácsony a szívekben…
Szilágyi Domokos: Karácsony
A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson,
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a Karácsony.
Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.
De - ne a hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson,
ne a feldíszített fákon,
a szívekben legyen Karácsony.
- december 24-én a járványügyi előírások szigorodása miatt a szentmisék szokás időpontjai megváltoztak. Sőt, az idén a szentmiséken csak minimum számú hívő vehetett részt, de az internet segítségével technikusaink jóvoltából és áldozatkészsége révén sokan követték a városból és a városon kívülről, határon innen és határon túlról, sőt a tengeren innen és a tengeren túlról.
A szenteste jókívánságait az ősi karácsonyi asztali áldással kezdtük: Adjon Isten több karácsonyestét elérni, ne ilyen szomorút, örvendetesebbet, bő bort, bő búzát eleget, holtunk után lelki üdvösséget kívánok az egész háznépnek. Jókívánságunk ezúton is szóljon mindenkinek, aki érti és bárhol is olvassa ezeket a sorokat.
Szentmisénket a lélekben adoptált magzatokért és szüleikért mutattuk be és az értük imádkozó hívekért, akik március 25.-e óta kilenc hónapon keresztül imádkoztak a magzatok földi születéséért.
A karácsonyi gyertyák fénye, az énekek, az imák, a dallamok, a betlehemi láng, a jászolba helyezés, a kántálás - emlékezés a múltra, de jövőalapozás is, hogy évek múltán is rácsodálkozhassunk: A Hatalmas Ég, már kétezer éve elküldte a Messiást, ám, János evangéliuma szerint (Jn1,11-14): 11A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. 12Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, 13akik nem a vérnek, vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. 14S az Ige testté lett, és közöttünk élt.
Napjainkban: Szavában, Szentségeiben és a másik Emberben találkozhatunk Vele. Az ünnep kapcsán tekintsünk magunkban, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy Szavát mennyire vettük komolyan, nem mellőztük-e szentségi vételét, felismertek-e Őt embertestvéreinkben? Igen? Nem? Bánjuk meg bűneinket és igyekezzünk találkozni Vele az eucharisztia színeiben, hogy Karácsony legyen a szívünkben és közöttünk.
A szentmise után elindulunk a templomtéri Betlehembe, ahol ünnepélyesen elhelyeztük a betlehemi Kisded szobrát a barlangistállót jelképező építményben. Mivel a tömeges találkozások a járvány miatt kerülendőek voltak, ezért a jászoláldást a templomban lehetett követni, vagy kint a téren, az előírt távolság szigorú betartásával. A Kisded szobrát az idén a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont két diákja közreműködésével helyeztük el a jászolba.
Köszönjük, hogy a helyi önkormányzat, ill. a művelődési központ alkalmazottjai jóvoltából ismét alkalmunk van a templomon kívül is kontemplálni Karácsony titkát. Sokan, akarva nem akarva megállnak ezen a helyen, hogy szembesüljenek Isten végtelen szeretetével. Imádkozzunk az isteni erényekben való elmélyülésért: hitünk, reményünk, örömünk és szeretetünk gyarapodásáért.