Hálaadás az 50 éves papi szolgálatért...

Bodollón, 2024. június 13-án a szentmise főcelebránsa Mons. Gábor Bertalan, aranymisés esperes-plébános atya volt, akivel együtt miséztek az esperesi körzet papjai. Az ünnepi szónok a régi papbarát – főtisztelendő Kertész Ferenc, tokaji esperes-plébános volt. A szentmisét megtisztelte becses jelenlétével Ing. Juhász Rozália, Pány, Ing. Dr. Slavomír Borovský, Szepsi város és Dr. Szalay Gábor, Makranc község polgármestere, a szepsi, a makranci és bodollói egyháztanács tagjai, valamint Živena asszonykórus.

Ismét jó volt együtt lenni és tudatosítani: amikor feltámadása Urunk, Jézus Krisztus tanítványaitól búcsúzott és elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az örömhírt, megígérte nekik, hogy velük lesz minden nap, a világ végezetéig. Köszönjük, hogy ígérete ma is tapasztalható volt: tanításában, kegyelmében, szentségeiben, de különösen az Eucharisztia ünneplésében, Szavában és az Oltáriszentségben, amelyet a szentmise záró részében - a határ mindkét oldaláról - ismét imádattal vettünk körül.

Mint mindig, most is különös hangsúllyal imádkoztunk, hogy a Kárpát-medence népei a történelem sebeire együtt keressék és találják meg az Eucharisztia szent jegyeiben a kölcsönös kiengesztelődés és megbocsátás forrását. A kérdések kérdése ugyanis sohasem az, hogy egy-egy helyen kinek az elődje élt korábban, de az, hogy idők múltával, kinek az utódja él majd ott és miként boldogul. Egy nép nagysága nem a számokban van, de abban, hogy hányan imádkoznak benne.  Ebben különös feladat hárul az édesanyákra, akiknek életútja ugyan nem egyszer Kálvária, de gyermekeik révén őrhelyek ők. Ezzel a meggyőződéssel imádkoztunk családjainkért is, hogy képesek legyenek sajátosan nézni a világra. Látva és belátva: szent elődeinktől örökül kapott elsődleges küldetésünk, hogy a velünk együtt élő népekkel naggyá tegyük a Kárpát-medencét.

Az élet zarándokútján járni, ugyanis annyit jelent, mint elköteleződni a küzdelemre. Küzdeni azokért, akiket ránk bízott a gondviselés, akik lehet, hogy tegnap lemaradtak, de ennek ellenére, vagy éppen ezért, küzdeni kell értük azért, hogy a holnap főszereplőivé lehessenek, és küzdeni a ma főszereplőiért is, hogy holnap se maradjanak hátra.

Adja Isten, hogy templomunk itt a szűkebb pátriában a Szűzanya egyre kegyesebb kegyhelyévé váljon, ahol oltalmat, békét, áldást, erőt és kitartást nyer és kap minden zarándok. Ki tagadná? Mindez jövőnk szálainak közös összefonását teszi szükségessé. Az engesztelő imatalálkozó most is egy közös kiáltás volt: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt.

Június 13. szent Antal, apátnak is az emléknapja. Az egybegyűltek az ünnep kapcsán az idén is köszöntötték Király Antal mérnököt, a bodollói szent hajlék templomatyját, megköszönve hűséges szolgálatát a családban, az egyházközségben és a közéletben. Adjon az Úr minden egyházközségbe sok ilyen buzgó, elkötelezett, tudatos Krisztus-követőt.

Hasonlóképpen a hűséges, odaadó és magas színvonalú szolgálatukért születésnapjuk kapcsán köszöntötték Cehelnik Istvánt és Fazekas Gabriellát a Mária Rádió önkénteseit és Bányász Emőke kántorasszonyt, névnapja kapcsán Kuzma Norbertet, valamint a jubiláló aranymisés esperes-plébános atyát is, aki az 50 éves papi szolgálata kapcsán áldásában részesítette a zarándokokat és emlékképpel ajándékozta meg őket.