Földünk sója és világunk világossága...

Amint arról már beszámoltunk, Makrancon a helyi önkormányzat és az egyházközség szervezésében és mindkettő anyagi támogatásával 2025. augusztus 3-7. között ifjúsági lelkigyakorlat volt főtisztelendő Zsóka János, szádalmási plébános vezetésével, ifj. Cingel János, okleveles mérnök, Palencsár Tamás, Lisovszki Géza és MUDr. Lisovszki Alexandra kezdeményezésére, akik hajdan, ifjú életük kezdetén ők maguk is megtapasztalták a lelki elmélyülés értelmét és értékét.

Tették ezt azzal a reménnyel és meggyőződéssel, hogy a gyermekeknek ezekben a napokban gyönyörű élményekben lesz részük, amelyek által Isten népének, az egyetemes Egyház helyi részének hatékonyabb tagjainak érezhetik és tudhatják majd magukat.

 Valóban. Köszönet és hála, hogy ezekben a napokban, itt és most a lelkigyakorlatozó 40 résztvevő megtapasztalhatta, hogy az Úr Jézus közöttük és bennük van, mindenekelőtt Szava és az Eucharisztia révén. Naponta Vele egyesülve hatalmas „köszönetmondás” volt ez az Atyának az egyes napok minden ajándékáért. A kegyelem kiáradása. Köszönhető ez mindenki áldott részvételének.

 Ezúton is legyen szabad teljes szívből köszönetet mondani mindenkinek, mindenekelőtt főtisztelendő Zsóka János, Pásztor Lorenzo, Vojta Richárd, Gábor Bertalan, Soltész Ádám és Makovics István lelki atyáknak, de minden pedagógusnak, szülőnek, nevelőnek, szervezőnek, kiszolgálónak és felszolgálónak, akik testben, lélekben, kultúrában és szellemiségben elkísérték a lelki találkozó résztvevőit és mindazoknak is, akik imádkoztak ezért az eseményért, vagy lélekben csatlakoztak hozzá. Köszönjük a szent zenét! Köszönet mindenért és mindenkinek, akik olyan sokat dolgoztak, tettek és fáradtak, hogy előkészítsék ezt a hetet, ezt a várva várt eseményt.

Köszönet és hála, hogy remélhetőleg a résztvevők, mint a szőlővesszők a szőlőtővel sok gyümölcsöt fognak teremni; a föld sója, a világ világossága lesznek; a remény magjai ott, ahol élnek: a családban, a barátok között, az iskolában, a munkahelyen, a sportban. A remény magjai Krisztussal, Aki mindnyájunk reménysége!

Csak kívánni és kérni lehet, hogy vigyék el a szívélyes üdvözletet azoknak, akik nem jöhettek el, vagy nem lehettek itt velük! Vigyék el az üdvözletet minden barátnak és ellenségnek és minden a reményre szoruló fiatalnak. Vigyék el ezt az örömöt, ezt a lelkesedést a szűkebb és a tágabb pátria minden részébe, hogy a legközelebbi találkozónkon még többen lehessünk.  Legyenek továbbra is itt és most a földünk sója és világunk világossága!