Az új hajtások remélhető új gyümölcsei...

Gábor Bertalan | 2022. december 25.
Az új hajtások remélhető új gyümölcsei...

Városunkban és vidékünkön is hagyománya van a liturgián kívüli tanúságtevés különböző formáinak. Az ún. karácsony-köszöntő csillagéneklés, vagy betlehemezés már a XIV. században kialakult Európában, ami a mai napig az egyik legnagyobb szolidaritási akció a gyermekek a gyermekekért.

 „Szeretek másokat boldoggá tenni. Jó, amikor bekopogtatunk az ajtókon és az emberek meglátnak minket, és mosolyogni kezdenek. Tevékenységünkkel különböző kezdeményezéseket támogathatunk és segíthetünk más gyerekeknek - mondta valaki azok közül a gyermekek és serdülők közül, akik az idén is részt vettek a Csillagénekesek tevékenységében Szepsiben.

A csillagénekes és a betlehemező tanúságtevés egy ősi keresztény hagyomány, ami Máté evangéliumából ered, abból a szakaszból, ami elmeséli, hogy a bölcsek jöttek napkeletről imádni a Gyermek Jézust, hagyva, hogy a Csillag vezesse őket. (Mt 2, 1-12). Máté evangéliumának ez a részlete ihlette meg a XIV. századbeli szerzőket is a „karácsonyi drámajátékok”, megírására, amelyeket gyerekek mutattak be, akik házról házra járva, három-királynak, vagy pásztornak öltözve a vállukon és a ruhájukon csillagot viselve karácsonyi énekeket énekeltek, amiért ajándékként aprópénzt kaptak. A hagyomány a XVI. században tovább fejlődött: a karácsonyi énekeket a következő évre szóló jókívánság-áldás is kísér. Főleg az alpesi országokban honosodott ez meg és bár a protestantizmus elterjedésével, majd a XIX. században sok országban be is tiltották, mint a koldulás egyik formáját, de a XX. század 20-as éveinek elején újra divatba jött.

A résztvevő gyerekek, fiatalok általában 6-15-20-25 év közöttiek, nemcsak három-királynak, vagy pásztornak öltözve, akik karácsonyi énekeket énekelnek és áldást visznek az otthonokra, hanem jótékonysági célokra pénzalapba gyűjtenek, amelyekkel kortársaikat támogatják a szegényebb országokban. Olyan tevékenység ez, amelyet általában novembertől január 6-ig végeznek.

A csillagénekesek és a betlehemezők nem hivatásos kóristák, de ők azok, akik tovább adják a karácsony üzenetét és egyúttal megtanulnak valamit továbbadni önmagukból másoknak, másokért. Elmélkedve a karácsony üzenetéről, megtanulnak közösségben cselekedni és évről évre megismerkedni új és új projektekkel, más-más témával és országgal. Mindenki megtanulja felismerni, hogy mit tud a legjobban csinálni és miben tud fejlődni. Van, aki énekel, van, aki hangszeren játszik és van, aki egyszerűen csak mosolyog. Azt is megtanulják, hogy hálásak lehetnek azért, amijük van: meleg víz, otthon, napi háromszori étel, összehasonlítva más társaikkal, akik olyan országokban élnek, ahol nagyon eltérő a helyzet az övéktől.

 A csillagénekesek és a betlehemezők számára nagyon fontos látni az emberek reakcióját is, amikor házról házra, közösségről, közösségre járnak. Van, ahol ajtót nyitnak nekik, de van olyan hely is ahol nem. A fiataloknak fontos ezt is megtanulni, vagyis tiszteletben tartani a „nem” - et. Sokuk szerint nem kis bátorság kell ahhoz is, hogy bekopogtassanak az idegenekhez. Tanúságtevésük szerint azt kell mondani, hogy a legtöbben akkor boldogok, amikor meglátják a visszamosolygó gyermek és felnőtt arcokat, a karácsonyi üzenetközvetítést, amelyet mindenekelőtt a szívükben hordoznak.

Az idén, január 1-jén a több mint 10.000 gyermeket, akik évente részt vesznek a Svájcból szervezett Csillagénekesek tevékenységében, a németországi, a svájci, a magyarországi, a szlovákiai és Alto Adige-ből származó küldöttségek révén vesznek részt a Szentatya által vezetett szentmisén a Vatikánban.

Arra a kérdésre, hogy a görgői betlehemesek miért éppen a makranci templomot választották az idei betlehemes pásztorjátékuk színhelyéül, az egyik oszlopos tagjuk - Ragán Dávid - ezt válaszolta: mert itt őrzik az első szent magyar család ereklyéit. Tudatosan jöttek a gyökerekhez, mivel tudván tudják, hogy ahol épek a gyökerek, ott minden időben új hajtások fakadnak, s ahol van új hajtás, ott remélhetőleg lesz új gyümölcs is.