A hívek jogainak tisztelete....

2025. szeptember 22. és 27. között a brazíliai nagyváros, Rio de Janeiro adott otthont a 18. Nemzetközi Kánonjogi Kongresszusnak. A nyitó előadást Az emberi méltóság és a hívők jogai címmel Erdő Péter bíboros, prímás tartotta. A brazíliai Testemunho de Fé (A Hit Tanúságtétele) című katolikus hetilap szerint a bíboros részvétele és előadása nemcsak a kongresszus szakmai színvonalát emelte, hanem Magyarországot is a nemzetközi figyelem középpontjába állította: a magyar főpásztor gondolatai világos és reményteli üzenetet adtak a jelenkor kihívásai között élő keresztényeknek és jogászoknak.

A rangos eseményre a világ minden tájáról érkeztek kánonjogászok, püspökök, szerzetesek és szakértők, hogy az emberi méltóság és a hívek jogai kérdésköréről tanácskozzanak. A résztvevők közös meggyőződése volt, hogy a hívek jogainak védelme nemcsak egyházi, hanem társadalmi szinten is sürgető feladat. A brazil lap külön kiemelte: történelmi jelentőségű, hogy a kongresszust először tartották Latin-Amerikában. A helyszínválasztás jelképes volt, hiszen a kontinens országai különösen érzékenyek az emberi jogok, a szegénység és a társadalmi igazságosság kérdéseire.

Az előadók között nemzetközileg elismert szakemberek voltak. Erdő Péter bíboros, prímás mellett Bruno Esposito atya, Paolo Carozza professzor (Notre Dame Egyetem, USA), Luis Navarro professzor (Pápai Szent Kereszt Egyetem, Róma) és Damián Astigueta atya (Pápai Gregoriana Egyetem, Róma), valamint érkeztek résztvevők a konferenciára Spanyolországból, Franciaországból és Latin-Amerikából is. A megnyitó ülésen Orani João Tempesta bíboros, Rio de Janeiro metropolita érseke mondott köszöntőbeszédet.

A programban kerekasztal-beszélgetések, workshopok és viták is szerepeltek olyan témákról, mint a vallásszabadság, az egyházi kormányzás, a kánonjogi szankciók, az ökumenikus párbeszéd, a hívők szövetségei és az új katolikus közösségek. A konferenciát szervező Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici alapítása óta azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rámutasson: a kánonjog nem csupán írott szabályok összessége, hanem egy komplex intézményi valóság, amely „természeténél fogva” az Egyházhoz tartozik.

Előadása kezdetén Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, megtiszteltetésnek tartja, hogy ilyen képzett és reprezentatív közönség előtt szólalhatott fel. Kiemelte: a mai kultúrában hozzászoktunk ahhoz, hogy az egyén jogait vegyük kiindulási pontnak, mintha nem lenne függőségi kapcsolat az emberi közösségek és az egyének között. Rámutatott: az Egyház alkotmányos alapja nem a hívők egyéni jogainak összessége, hanem a Krisztustól kapott küldetés, amely az Egyház intézményesítésének fő ereje. Isten népének ebből a közös küldetéséből fakadnak a hívők főbb kötelezettségei és jogai is.

Amikor a laikusok együttműködésének lehetőségeit keressük a kormányzati hatalom gyakorlásában, nem szabad azt gondolnunk és elképzelnünk, hogy valami új általános elvet kell megfogalmaznunk, hanem inkább konkrét helyzetek megoldására kell törekednünk – fogalmazott Erdő Péter, és hozzátette: ezt figyelembe véve őszintén kereshetjük a valódi szinodalitás útjait, amiben minden hívő együttműködik a Szentlélek segítségével.

Az emberi méltóság alapvető elv, amelyet az élet minden területén, de különösen a vallási szférában kell előmozdítani és tiszteletben tartani. A hívők jogainak elismerése és védelme ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy minden ember teljes mértékben gyakorolhassa vallásszabadságát és méltósággal élhesse meg hitét.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szavai mély nyomot hagytak a hallgatóságban. A résztvevők az előadás tartalmát úgy értékelték, mint egy iránytűt az Egyház és a társadalom számára a mai kihívások között.

Az emberi méltóság védelme és az igazságosság keresése a jog alapvető küldetése. Ha szem elől tévesztjük, a szabadság könnyen káosszá válhat. A Testemunho de Fé tudósítása szerint a bíboros előadása a kongresszus egyik fő üzenetévé vált, gondolatai ráirányították a figyelmet arra, hogy a kánonjog nem pusztán egyházi belső szabályrendszer, hanem olyan értékek hordozója, amelyek az egész társadalom számára eligazítást adhatnak.

Igen, mert a kánonjog célja nem önmagáért való szabályalkotás, hanem az, hogy védelmet nyújtson az embernek és utat mutasson a közösség számára. A hívek jogainak tisztelete nem kiváltság, hanem az Egyház életének természetes része.