A harmónia több mint egyensúly

Szepsiben az idén augusztus 14-én 9:30-kor kezdődött a szentmise szent Rókus tiszteletére a fogadalmi kápolnánál, ahol az egybegyűltek ünnepélyesen megemlékeztek az 1831-es kolerajárvány áldozatairól. Akkor a városban 6 hét alatt 212 lakos halt meg. Az 1872-es kolerajárvány újabb 34 áldozatot követelt. A hívek a járvány elmúltával a város domboldalán szent Rókus tiszteletére kápolnát emeltek, ahol minden esztendőben augusztus 16 – szent Rókus emléknapja – táján rájuk emlékeznek és az utóbbi években napjaink testi - lelki betegeinek gyógyulásáért is imádkoznak.  A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka főtisztelendő Gábor Bertalan esperes-plébános volt.

 Dobos Zoltán, egyháztanácstag felvezetőjében elmondta, hogy ma, korunk új pestise: a koronavírus-járvány variánsai mellett, a kábítószer, az alkohol, a testiség, a szerencsejátékok szenvedélye és a szekták sokasága szedi áldozatát népünk körében is. Értelemszerűen e megszentelt helyen az idén is őértük és mindazokért szállt az ima, akik szenvednek miattuk, és akik felszabadításukon fáradoznak, az orvosokért és az ápolókért, nem utolsó sorban a fiatalokért, hogy bölcsen, erős akarattal elkerüljék korunk szenvedélyeinek fondorlatos csapdáit.

 Az ünnepi szentmise Szentségimádással és szentségi áldással zárult a városra és a szűkebb pátriára. Imádva az Eucharisztiában jelen lévő Krisztust, alkalom adódott megszívlelni, átelmélkedve Ferenc pápa szavait, amelyeket a közelmúltban mondott Kanadában a Szent Anna tónál: „Az Egyház is nő, az Egyház is anya. Sosem volt ugyanis történelmében olyan időszak, amikor a hitet ne anyanyelven, ne az anyák és a nagymamák nyelvén adták volna tovább. Viszont fájdalmas örökségünk egy része abból ered, hogy az őslakos nagymamákat megakadályozták abban, hogy a hitet saját nyelvükön és kultúrájukkal adják tovább. Ez a veszteség kétségtelenül tragédia, de itteni jelenlétetek az ellenálló képesség és az újrakezdés tanúsága, a gyógyulás felé vezető zarándoklaté, a szív Isten felé való megnyitásáé, aki meggyógyítja közösségi létünket.”

 Kétségtelen, hogy a diszharmónia világában, a különböző gyarmatosítások szörnyű hatása és kísértései pergőtüzében egyedüli biztos menedékhelyeink és mentsváraink a templomaink, az iskoláink és közösségeink harmóniát teremtő és hordozó megannyi családja, nagyszülője és gyermeke. Ezért is volt jó és érdemes felkapaszkodni a dombra, hogy ott a magasabb pontról ne csak a vidék és a szűkebb pátria kontúrjait, de annak lelki értékeit is jobban tudjuk szemlélni.

 Az egészséges egyensúly helyreállítása voltaképp a harmónia helyreállítása, ami több mint egyensúly. Helyre kell állítani a harmóniát a modernitás és az ősi kultúrák, a szekularizáció és a spirituális értékek között. Ez viszont már közvetlenül az Egyház küldetését fémjelzi, hogy a világban tanúságot téve, tiszteletben tartva és előmozdítva a helyi jelleget, annak számos gazdagságával együtt „elvesse” az egyetemes testvériség magvait.

 A hagyományos Szent Rókus búcsú az idén is, az egyháztanács tagjainak elkötelezettsége révén az emlékhely rendbe hozásával, az ünnepi eucharisztia méltóságteljes megünneplésével, a város és az egyházközség híveinek közös összefogásáról tanúskodott, ami Kuzma Norbert, okleveles mérnök és fia Ádám, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont növendéke jóvoltából a világhálón is követhető volt. Látható, hogy az eucharisztikus találkozások csúcsok és források, amelyek azt eredményezik, hogy ha megosztjuk az Úr Jézussal és kortársainkkal azt, akik vagyunk, és amink van, szeretetközösség teremtődik, harmónia, ami több mint egyensúly…